Elérhetőségek:
06-20/359-13-31
ring.istvan66@gmail.com



Fizetett gazda, vagyis vőfély

- Az interneten barangolva rengeteg vőfély hirdetésével találkozhatnak a fiatal párok. Mi alapján tudják kiválasztani, melyik lesz közülük a legjobb?

- Nem tudom. Csak azt tudom tanácsolni, hogy érdeklődjenek az ismerőseik körében. Ha akad olyan vőfély, akit egyik-másik barátjuk szívesen ajánl, akkor őt érdemes választani. Ez már igazi referencia.

- Manapság újra divatba jött vőfélyt fogadni az esküvőre. Valóban nélkülözhetetlen a munkája, vagy le lehet bonyolítani az esküvőt vőfély nélkül is? Esetleg a vendégsereg létszámától függ, hogy szükség lesz-e rá?

- Tökéletesen le lehet bonyolítani az esküvőt és a lakodalmat vőfély nélkül is. Magam tíz évig zenéltem lakodalmakban, és csak egyszer láttam vőfélyt tevékenykedni. Éppen ezért nem függ a vendégek számától sem ez a kérdés.

- Ez azért elég meglepő kijelentés egy vőfély szájából! Pontosítsuk egy kicsit!

- Ahhoz, hogy minden jól működjön, kell egy ember, aki kézben tartja a dolgokat. Ez az ember lehet egy rokon, barát is. Leggyakrabban az örömszülők vállalják magukra ezt a szerepet: irányítják a vendégeket, a zenekart, rendezik az étkezés menetét. Egy talpraesett vőfély azonban leveszi a vállukról a szervező-rendező szerepét, és a háttérből irányítja az eseményeket. Így a szülők és a fiatalok maguk is vendégként mulathatnak.

- Számomra kicsit zavaros, hogy pontosan mi is a vőfély feladata. Úgy tűnik, két "irányzat" létezik: vannak a hagyományos vőfélyek, akik egyfajta hangulatfelelősként, showman-ként értelmezik a szerepüket és munkájuk lényegének a szórakoztatást tartják. A másik típus az úgynevezett ceremóniamester, aki visszafogott háttéremberként, koordinátorként látja el a szervezői teendőket. Ön melyik irányzathoz tartozik?

- Én főként a koordinálásra szerződöm. Itt Pakson régebben nem volt szokás vőfélyt fogadni. Egyszer zenészként a színpadról néztem végig, ahogy hajnalban a két örömanya valamin összeveszett, és a vita végén már tépték-verték egymást. Ennek az volt az oka, hogy mindketten iszonyú fáradtak voltak, hiszen hetek óta az esküvőt szervezték, az este folyamán is azzal kellett törődniük, hogy minden flottul menjen. Ekkor gondoltam arra, hogy kell ide valaki, aki szervezi a dolgokat, egy kívülálló, pártatlan ember. Tehát én a szervezést, rendezést, koordinálást tartom fontosnak. A verselés a tevékenység látványos része, a "díszítés". El lehet mondani egyszerűen is, hogy a tálon sült hús, rántott hús, krumpli meg rizs van. De mennyivel mutatósabb, ha ugyanezt rímekbe szedve, a saját verseimmel mondom el. Azt azonban nem szabad elfelejteni, hogy nem ez a legfontosabb feladatunk, ennek a munkának a szervezés a lelke. Egyszer egy alföldi lagziban azt mondta nekem az egyik vendég, hogy én vagyok a fizetett gazda. Egyetértek vele. Egy pártatlan ember, akit azért hívtak és fizetnek, hogy minden gördülékenyen, zökkenőmentesen menjen.

- Akkor tehát nem a "műsor" a lényeg.

Szerintem nem. A vendégek szórakoztatása elsősorban a zenekar feladata. Ha ők nem tudnak az alatt az ötven perc alatt hangulatot teremteni, amíg zenélnek, akkor én a tízpercnyi szünetben nem tehetek csodát. Ha pedig nem teljesítenek tisztességgel, és nekem kell egész este szórakoztatnom a vendégeket, akkor abból megint baj lesz. Neves előadóművészek viccein sem lehet öt-hat órán keresztül nevetgélni, ilyenkor nincs az a vőfély, aki megmenthetné a hangulatot azzal, hogy humoros verseket mond. A zenekaroktól, operatőröktől hallom, hogy vannak olyan kollégák, akik ezt nem így gondolják, és megpróbálják egész este szórakoztatni a vendégeket. Erre gyakran nincs is igény, a vendégek általában örülnek annak, ha egy hosszabb zenés-táncos szakasz után egy kicsit "csönd" van. Ilyenkor ráérnek beszélgetni, dohányozni, egyéb ügyeiket intézni. Talán furcsán hangzik, de szerintem hagyni kell a vendégeket egy kicsit "kikapcsolódni". Figyeltek az anyakönyvvezetőnél, figyeltek a templomi szertartás alatt, irányítgattam őket egyik helyszínről a másikra, a vacsora előtt is figyelmesen végighallgatták a köszöntőket, énekeltek, táncoltak, egyszóval estére már alaposan elfáradtak. Semmi szükség rá, hogy a zenekar pihenőidejét is kitöltsük különféle játékokkal. Szerintem a vőfélynek az a dolga, hogy a háttérben dolgozzon. Legyen természetes, hogy mindenhonnan rendezetten elindultunk, mindenhová pontosan odaértünk, hogy a vacsora időben érkezett. Az a jó, ha észre sem veszik, hogy valaki ezért mennyit dolgozott!

- Hogyan néz ki egy Ön által "levezényelt" lakodalom?

- A menetrend mindig az igényektől függ. Ezeket az igényeket pedig előtte egyeztetem a párral. Nem az esküvőszervezőjükkel, hanem személyesen velük. A személyes találkozó véleményem szerint elengedhetetlen. Ilyenkor mindenféle kérdés fel szokott merülni, egyrészt én magam is kérdezek, másrészt a párnak is lehetnek olyan dilemmái, amiket meg kell beszélnünk. Általában a legénybúcsúztatóval, lánykikérővel kezdünk. Utána a szertartás színhelyére vonulunk. Ha gyalog megyünk, akkor az is az én feladatom, hogy a menetet elrendezzem. Ha van zenekar az utcai menetnél, akkor a menet előtt 5-6 méterrel vezetem őket, ügyelve arra, nehogy eltakarjuk a menyasszonyt.. Így nem a sor végén kullognak, beletrombitálva az előttük haladó fülébe, hanem már jó előre jelzik az utcában, környéken lakóknak, hogy jön a násznép, lehet kiseregleni, megnézni az ifjú párt! A templomhoz érve már más dolgokra kell figyelni, például arra, hogy a gyerekek ne szaladgáljanak ki-be, hogy a másik lagzi násznépével ne keveredjünk össze, én szoktam becsukni az ajtót, amikor a bevonulás van, hogy ne zavarják meg a későn jövő vendégek.

- Egy esküvőn sokan dolgoznak, az ő munkájukat is koordinálni kell. Szívesen együttműködnek Önnel a többiek?

- Nagyon fontos, hogy az ember megtalálja a hangot a zenekarral, a fotóssal, az operatőrrel, a konyhával. Mindig az alkalomhoz, helyszínhez és persze az emberekhez kell igazodni. Például egy sátoros lakodalomban, ahol a vendégek szolgálnak fel, ott én mondom meg, mikor indulunk az étellel. Egy étteremben más a helyzet, hiszen ott képzett személyzettel dolgozom együtt, itt ésszerű kompromisszumokat kell kötni, alkalmazkodni egymáshoz. Annyiból persze nem könnyű a helyzet, hogy nem mi választjuk ki, kivel szeretnénk együtt dolgozni. Mire a vőfélyt felkérik, addigra általában már megvan a zenekar, a konyha, esetleg a hintó vagy a limuzin. Ha valamilyen okból nem is tetszünk egymásnak, az nem látszódhat meg a munkánkon, tudnunk kell együtt dolgozni. A vőfélynek pontosan az a feladata, hogy a szolgáltatókat összefogja úgy, hogy a fiatal pár és az örömszülők érdekeit képviselje.

- Akkor nem lenne jobb előbb megtalálni a megfelelő vőfélyt, majd az ő tanácsai alapján kiválasztani a többi szolgáltatót?

- Ez nagyon kényes kérdés. Természetesen vannak olyan szolgáltatók, akiket magam is szívesen ajánlok, néhányért tűzbe tenném a kezem. De sokan ezt egyfajta garanciának tekintik, és ha az adott szolgáltató aznap éppen nem jól teljesít, vagy csak nincsenek vele megelégedve valamilyen okból, akkor az én becsületem is odaveszhet. A párok nagy része persze úgy választ szolgáltatót, hogy valaki a barátaik, ismerőseik közül ajánlja a fotóst, esetleg másvalaki az operatőrt, az éttermet, tehát már látták dolgozni az adott szolgáltatót és elégedettek voltak vele.

- Egy esküvőn elég kötött rendben zajlanak az események, sokan úgy vélik, maguktól is megoldódnak a problémák: többé-kevésbé rendben elindul a menet, egyszer csak odaérnek a házasságkötőhöz, a templomhoz, végül mindenki odatalál az étteremhez, a vacsora is előkerül. Ha ez így van, akkor minek fizessenek meg egy vőfélyt?

- Persze, így is meg lehet közelíteni. De elég egy baráti összejövetelre gondolni ahhoz, hogy megértsük a vőfély feladatának lényegét. Amint a társaság egy tagja kezébe veszi a dolgokat, és javasol egy programot, felélénkül a hangulat. Egy esemény akkor igazán esemény, ha van eleje és van vége. Ahhoz, hogy ezek meglegyenek, kell valaki, aki biztosítja, hogy elkezdődjön, és véget is vet neki. Hadd meséljek el egy történetet! Még zenészként voltam egy esküvőn. Egyszer azt látjuk, hogy itt-ott meggyújtanak néhány gyertyát és lekapcsolják a villanyt, majd szólnak, hogy a zenekar kezdje játszani a Gyertyafény-keringőt. Mi már játszottuk a keringőt, a fiatal pár is már táncolt, de a terem végében még csak akkor gyújtották a gyertyákat. Mire az utolsó is meggyulladt, éppen vége lett a táncnak, mindenki szétszéledt. Vőfélyként mindezt úgy oldom meg, hogy beviszem, kiosztom a gyertyákat, megvárom, amíg mindenki meggyújtja, időben szólok a zenekarnak, az operatőrnek, megbeszéljük, hová álljon, csinálok helyet a párnak. A végén pedig összeszedem a gyertyákat. Vagy vegyük például a násznépet. Mennyivel jobban néz ki, ha rendezetten haladunk a templomba, vagy az étterembe! Tőlem elfogadják, ha sorba rendezem őket, egy rokontól esetleg zokon veszik. Látszódjon, hogy ki az örömszülő, ki a násznagy, az örömapa ne engedjen előre udvariasan mindenkit, hogy végül a sor legvégén kullogjon! A templom kapujához érve is kell valaki, aki betessékeli a vendégeket, hiszen az ifjú pár utolsónak lép majd be. Ha senki sem invitálja be őket, akkor mindenki udvariasan toporog az ajtóban. Ehhez, mint már mondtam nem feltétlenül egy vőfély szükséges, de kell, hogy legyen valaki, aki ezeket végiggondolja, előre megtervezi, megszervezi, különben az egész esküvő olyan kínosan esetleges lesz.

- Múlhat egy vőfélyen, hogy hogyan sikerül a lakodalom?

- Igen. Mint ahogy az összes többi szolgáltatón is. Egy rossz vőfély nem képes kézben tartani az eseményeket, a dolgok csak úgy megtörténnek, s egyszercsak vége lesz valahogy az esküvőnek. A jó vőfély odafigyel a részletekre. A különböző események előtt időben szól a fotósnak, operatőrnek, hogy azok fel tudjanak készülni, és ne maradjanak le róla. A jó vőfély nem sodródik a történésekkel, hanem irányítja azokat, ha kell, csendet teremt, hogy a köszöntőket mindenki hallja. Segíti és egyben összefogja a szolgáltatók munkáját azzal, hogy mindig pontosan tudja és meg is mondja, hogy mikor mi következik. A jó vőfély tehát tényleg olyan, mint egy jó házigazda: mindenhol ott van, ahol szükség van rá.

Tanácsok kezdő házasulandóknak

Ring István vőfély - kezdőlap